Kutyás idézetek, mondások
„A kutya jobb, mint egy feleség: kevesebbet eszik, kevesebbet iszik, és már bundája is van.”
Megosztom »„Az ember se nem angyal, se nem állat, s a balvégzet úgy akarta, hogy aki angyalnak akar mutatkozni, az állatnak mutatkozik.”
Megosztom »„Azt mondják, hogy szeretetet és barátságot vásárolni nem lehet... Pedig elég, ha egy kutyát vásárolsz.”
Megosztom »„Kutyád rajongását ne értelmezd annak döntő bizonyítékaként, hogy csodálatos ember vagy!”
Megosztom »„Nem kell külön elnyernünk bizalmát vagy barátságát, mert ő születésétől fogva a barátunk: Behunyt szemmel is bízik bennünk; még születése előtt elkötelezte magát az ember mellett.”
Megosztom »„Az eb szerfelett meggondolatlan szerzet. Fittyet hány rá, vajon igazad van-e vagy sem, milyen magasságokba kapaszkodtál fel az élet szamárlétráján, nem kérdi, gazdag vagy-e vagy szegény, buta vagy bölcs, bűnös vagy szent. bárhogy is forduljon azonban Fortuna kereke, akár jó, akár rossz hírnek örvendj, lehetsz köztiszteletben álló polgár vagy a család fekete báránya - ő akkor is ragaszkodik hozzád, a végsőkig védelmez - és az életét is odadobja érted...”
Megosztom »„"Idejön szépen a kiskutya!" - és odajön hozzám, hogy kitöltse azt a tátongó űrt, amit a hamis és kicsinyes barátok hagytak maguk után. Én már tudom, hogy híján van minden irigységnek, haragnak vagy rosszindulatnak, hogy nem fogja kifecsegni egyetlen titkomat sem, s nem érez majd mardosó fájdalmat sikereim, sem pedig kéjes örömöt kudarcaim láttán.”
Megosztom »„Utálom a kutyatulajdonosokat. Ezek az emberek túl gyávák ahhoz, hogy saját maguk harapjanak meg másokat.”
Megosztom »„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...”
Megosztom »„Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondjak: "Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyáira pazarol! Önző, rideg fráter!" - ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért, te sétálj csak kutyáddal.”
Megosztom »„A kutya az ember legjobb barátja. Nem ad tanácsokat, nem kér kölcsön és nincs rokonsága.”
Megosztom »„A kutyák megnyitják szívünket a szeretet, az öröm és a barátság felé!”
Megosztom »„Pedig az egyetlen igazán szép és léleknemesítő állatszeretet az, amely az élőlények összességének szélesebb és általánosabb szeretetéből fakad, s amelynek legfontosabb központi része csak az emberszeretet lehet.”
Megosztom »„Egy borongós délelőttön úgy döntöttem nem megyek be dolgozni, mert tudtam, hogy ez az a nap, amikor túl kell esnem rajta. A kutyánkat Rockyt el kellett altatni: valaha oly erős testében egyre terjedt a kór, és minden erőfeszítésünk hiábavalónak bizonyult, hogy meggyógyítsuk szeretett boxerünket-a betegség úrrá lett rajta. Emlékszem, amikor behívtam a kocsiba...mennyire szeretett autókázni! De ezúttal mintha érezte volna, hogy ez az út más lesz. Órákig jártuk a várost, mindenféle csip-csup ügyet elintéztem, csak hogy ne kelljen a rendelőbe menni, de lassan már nem halogathattam tovább a dolgot. Miközben a csekket töltöttem ki az "altatás" díjáról, a szememet elárasztották a könnyek, és úgy összemaszatoltam a lapot, hogy a csekk szinte olvashatatlan lett. Rocky négy évvel azelőtt került hozzánk, nem sokkal fiam, Robert születése előtt. Mindannyian nagyon szerettük, de kiváltképp a kis Robert. Sajgó szívvel indultam haza. Rocky máris nagyon hiányzott. Robert elém jött és megkérdezte, hol van a kutyánk. Elmagyaráztam neki, hogy Rocky most a mennyországban van. Elmeséltem neki, hogy nagyon beteg volt, és most már boldog, és ahol most van, ott mindig kedvére szaladgálhat és játszhat. Négyéves fiam egy darabig hallgatott, majd tiszta kék szemével rám nézett. Arcán ártatlan mosollyal Az ég felé mutatott és közölte: - Most ott van fent, ugye apa? - Nagy nehezen bólintottam, azzal gyorsan bementem a házba. A feleségem csak egyetlen pillantást vetett az arcomra, és csendesen sírdogálni kezdett. Aztán megkérdezte, hol van Robert, én pedig kimentem, hogy megkeressem. Az udvarban szaladgált, miközben egy jókora botot dobált a levegőbe. Megvárta, amíg leesik, majd újból feldobta, egyre magasabbra és magasabbra. Amikor megkérdeztem, mit csinál, magától értetődő hangon közölte:
-Rockyval játszom, apa...”
„Magunkénak tudni egy kis lényt, méltónak lenni a szeretetére, a kezünkben tartva érezni szíve minden dobbanását, élvezni a bizalmát, s végül megérteni, hogy összetartozunk.Ez igazi örömöt jelent az életben.A magányosság végét.”
Megosztom »